A bowlingot csoportban és egyénileg is lehet játszani. Lényege, hogy tíz mezőt kell teljesíteni, és egy mezőben két lehetőségünk van a gurításra. Ha a bábukat egy gurításból letaroljuk - ezt nevezzük strike - nak -, akkor a következő két gurítás eredményét a gép automatikusan hozzáadja a tarolás eredményéhez. Abban az esetben, ha másodikra döntjük le a bábukat - ez a spare -, csak a következő gurítás eredménye adódik hozzá pluszban a pontszámokhoz.
Az eredmény nyilvántartása, számolása:
Ha nem sikerül két dobásból sem levinni az összes (10) fát, akkor a ledobott fák száma adja a mező értékét.
Spare-nek hívjuk (jele /), ha két dobásból visszük le a 10 bábut (fát). E mezőhöz az ezt követő gurítás eredménye adódik hozzá.
Strike-nak nevezzük jele (X), ha az első gurításra ledöntjük mind a 10 bábut. Ilyenkor elmarad a második gurítás. E mezőhöz a következő két gurítás eredménye is hozzáadódik.
Ha egy játékos a 10. mezőt is hibátlanul teljesíti, akkor ezt követően kap még egy ún. "bónuszdobást", mely spare esetén egy, strike esetén pedig plusz két dobást jelent.
A maximális, 300-as eredményt úgy lehet elérni, hogy a lehetséges 12 kezdő dobás mindegyike strike!!! Magyarországon a hivatalos egyéni csúcs jelenleg 299 fa.
Splitről beszélünk akkor, ha az első gurítás után különlegesen nehéz vagy egyáltalán nem vehető állás marad fenn.
Érvénytelennek számítanak azok a gurítások, amikor belépünk a pályára, illetve azok, amikor a golyók a pályán kívüli csatornákba érkeznek.
ASZTALIFOCI
A csocsó egy asztalon játszott labdajáték. Nagy népszerűségre tett szert az utóbbi években; megjelent a szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közösségi eseményeken, fesztiválokon. Az első játékváltozatok Franciaországban és/vagy Németországban jelentek meg az 1880-1890-es években. Azóta a játékból sport lett, a nemzetközi színtéren változatosabbnál változatosabb asztalok jelentek meg. A mai ismert változatot 1922-ben (október 14-én) alakította ki és 1931-ben (november 1-jén) szabadalmaztatta egy észak-londoni, angol származású lakos, Harold S. Thornton. Magyarországon jelenleg az olasz típusú asztalok vannak fölényben. Világszinten ismertebb típusok közé tartozik a német Tecball, a francia Bonzini, az olasz Garlando, illetve az amerikai Tornado. A 90-es évekre tehető, amikor egyes csocsó játékosok számukra külföldi versenyek rendszeres látogatói lettek, a kapcsolatok kezdtek kialakulni, már létező szövetségek együttműködésükről biztosították egymást, minek következtében 2002-ben hivatalosan is jogerőre emelkedett a csocsó országos szövetségeinek nemzetközi szövetsége: az International Table Soccer Federation (ITSF). A játék elkezdéséhez egyszerűen be kell dobnunk a labdát az asztal oldalán található lyukon vagy kézzel is odatehetjük az egyik középső soron lévő bábú lába alá. A kezdés joga megegyezés alapján, vagy érme feldobással kerül az egyik oldalhoz. A játék célja, hogy a fém rudakhoz erősített bábukkal az ellenfél kapujába juttassuk a labdát. tapasztaltabb játékosok akár 56 km/h-s sebességre is gyorsíthatják a labdát. A szabályok megtiltják a 360 foknál nagyobb forgatást, vagyis a "pörgetést"; természetesen az egy teljes kört fordulásos lövések engedélyezettek. A nyertes az aki előbb eléri az előre meghatározott gól mennyiséget, általában ez 5, 10, illetve versenyeken 11. Különböző méretű asztalok léteznek, de a szabvány méret a 120cm hosszú és 61cm széles asztal. Általában 8 sornyi bábu található. A bábuk készülhetnek műanyagból, fémből, fából és néha akár karbonszálas anyagból, melyek a már említett fém rudakhoz vannak erősítve. Minden csapat 1,2,3 vagy 4 emberből állhat akik a 4 sornyi játékost irányíthatják. A játék játszható "párosban" is: négy ember, mindkét oldalon kettő-kettő, így a páros egyik fele irányítja a hátsó két sort a védelmet alkotva, míg a másik a két első sort irányítva alkotja a támadó szerepet. A nagyobb versenyeken (3-4 nap) akár több kategóriában lehetséges a nevezés, a nyílt páros, nyílt egyéni, kezdő/rookie páros, vegyes páros, női páros, női egyéni, limitált, pro-am, kapusharc, csatárlövés vagy akár a kétlabdás az, amit többnyire megtalálhatunk a számok között.
BILIÁRD
Legelterjedtebb pool biliárd játék hazánkban a 8-as játék egyszerûsített változata. Itt a hivatalos játék szabályait közlöm, azt remélve, hogy így izgalmasabbá, érdekesebbé válik a játék.
A 8-as játékot 1 fehér és 15 színes golyóval játszák. A színes golyók fele (a feketét kivéve) egyszínû ún. "teli", a másik fele színes-fehér, "csíkos". A golyókat háromszög alakban kell felállítani oly módon, hogy a fekete golyó a háromszög közepébe kerüljön, és a háromszög alapvonalon lévô csúcsaiba különbözô színcsoportba tartozó golyók kerüljenek. A kezdés jogának eldöntése (pénzfeldobás, tempolökés) után indul a játék.
A játékot kezdô versenyzônek a fehér golyót a homlokmezôbe kell állítania. A kezdô lökéssel legalább négy golyót falra, vagy legalább egy golyót (a fehér kivételével) lyukba kell lökni. Ha ezek egyike sem sikerül, akkor az ellenfél vagy a kialakult állásból folytatja a játékot, vagy visszahelyezi a golyókat a kezdôállásba, és eldöntheti, hogy ki végezze a kezdô lökést.
Amennyiben a 8-as, fekete golyó lyukba kerül a kezdô lökés alkalmával, a játékos újra felállíthatja a golyókat és megismételheti a kezdést, vagy a 8-as golyót visszateheti a tôpontra, és ebbôl az állásból folytathatja a játékot. Amennyiben hibátlan kezdô lökés után egyetlen golyó sem került lyukba, az ellenfél bármely golyót megjátszhatja. Közvetlenül a kezdés után az asztal mindig nyitott. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy milyen golyók kerültek lyukba a kezdô lökéskor, a játékos bármely golyóra lökhet, de be kell mondania, hogy melyik golyót hová löki. Amikor az asztal nyitott, a 8-as golyót is meg lehet lökni, vele belökni egy másik golyót. Ez nem számít csoportválasztásnak, és hibának sem minôsül, de a lökés joga az ellenfelet illeti meg.
Ha a kezdô játékosnak sikerül egy vagy több golyót is a lyukba küldenie, tetszés szerint választhat csoportot, azonban a következô lökésnél be kell mondania mind a célgolyót, mind a lyukat. Mindaddig, amíg nem sikerül egyetlen golyót sem korrekt módon lyukba küldeni, nincsen bemondási kötelezettség. Ha a kezdô lökéssel golyók kerülnek a lyukba, ezzel még nincsen meghatározva a golyócsoport, de a játékban lévô versenyzônek be kell mondania a következô lökést. Ha teljesíti a bemondást, azzal meg is van határozva a golyócsoport, ha viszont nem teljesíti, nincs döntés.
A játék hátralévô részét tekintve csak attól számítva lesz érvényben a golyócsoport, ha már sikerült korrekt módon bemondott golyót lyukba lökni.
Az adott játékos addig folytathatja a lökést, amíg a megfelelô csoportba tartozó golyókat sikerül lyukba küldenie. Ez akkor is érvényes, ha sajátjával együtt idegen (a másik játékos golyócsoportjába tarozó) golyókat is lyukba küld. A lyukba küldött idegen golyókat nem lehet visszahelyezni. Ha a versenyzônek a megfelelô csoportba tartozó, bemondott golyót nem sikerül a bemondott lyukba küldenie, vagy valamilyen hibát követ el, ellenfele következik lökésre. A hibával eltett golyók a lyukban maradnak !
A játékot az a versenyzô nyeri, aki miután saját golyócsoportjából minden golyót lyukba küldött, szabályos lökéssel a 8-as golyót is a bemondott lyukba löki.
A játékot az veszti el, aki:
* a 8-as golyót idô elôtt lyukba küldi
* a 8-as golyót kilöki az asztalról
* a 8-as golyót hiba folytán juttatja lyukba
* a 8-as golyót nem a bemondott lyukba löki
* elteszi a 8-as golyót ugyanazzal a lökéssel, amivel az utolsó golyóját.
DARTS
A darts a nyugat-európai kultúrkörből származó egyik legrégebbi ügyességi játék. Ebben a formájában szülőhazája a középkori Anglia és bár nyilvánvalóan fegyverből származik, valószínűleg ár kialakulásakor sem harci eszköz, hanem a gyakorlás, a játék a versengés eszköze volt. Írásos és képi nyomai vannak, hogy már az 1400-as évek elején játszották a darts valamilyen formáját Angliában és Franciaországban, 1620-ban pedig a Mayflower fedélzetén az Újvilág felé hajózó brittek ezzel a játékkal feledtették a hosszú hajóút unalmát. Az angol gyarmatosítás során a birodalom országaiból terjedt el, és lett napjainkra világszerte az egyik játékká és sporttá.
Nem a véletlen és nem is a divat teszi ezt a játékot népszerűvé. Talán nincs még egy olyan versenysport, amelynek legjobb minőségű felszerelését egy távirányítós játékautó árán meg lehet venni, emellett minősége hosszú évekre garantálja a jó játékot a család, baráti kör minden generációjának nemtől, kortól. alkati adottságoktól függetlenül. A ma érvényes szabályokalapját képező versenyszisztémákat első alkalommal Nagy-Brittaniában dolgozták ki a XIX. század végén. Az első brit nemzeti szövetség 1924-ben alakult.
A Magyar Darts Szövetség 1991. decemberében alakult meg. Két önálló szakága van a stell, azaz a hagyományos, acélhegyű nyilakkal, szizál táblán játszott és a soft, azaz elektronikus dart gépen játszott ágazat . A szövetséget elismerte az OTSH, tagja a Magyar Sportszövetségnek és 1992. óta WDF-nek.
A darts sport népszerűsége nő Magyarországon is . Országszerte közel 20 klub és egyesület tagja a Magyar Darts Szövetségnek, a versenyzők rendszeresen részt vesznek a magyar bajnoki címekért folyó, egyéni női-férfi, valamint csapatbajnoki ranglista versenyeken.
Természetesen a szövetségi versenyeken kívül még számos versenyzési lehetőség van: kihívásos, pénzdíjas egyéni, páros vagy csapatversenyek.
